A hévízi gyógytó

A Hévízi-tó és az őt körülvevő 50 hektár területű erdővel Európa legnagyobb melegvizű gyógyító tava. A 4,4 hektár nagyságú 38 méter forrásmélységű tavat két kén-, rádium- és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, melyek bőséges vízhozamának - 410 l/másodperc - köszönhetően a víz két -, háromnaponta teljesen kicserélődik. A tó hőmérsékletét, amely a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredéséből alakul ki, a vízfelület fölött kialakuló páraréteg valamint a véderdő tartja közel állandó szinten. Nyáron a víz 33-35 °C-os, de a téli hónapokban 24-26 °C-os gyógytó akár a szabadtéri fürdőzésre is lehetőséget ad.
A tavat tápláló forrásoknak, illetve a levegő és a víz hőmérsékletének különbségéből adódó vízáramlásnak köszönhetően a tó vize állandó mozgásban van. Ez elősegíti az ásványi anyagok egyenletes eloszlását. A tó vizében megtalálható fontosabb összetevők a kálcium, magnézium, kálium, szilícium, lítlium, rádium, metán, szénsav és a részben hasznosítható kénvegyületek.
A többtízezer éves Pannon tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésre alkalmas. A gyógyvíz lazító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása nem csupán a mozgásszervi panaszok enyhítésében játszik szerepet, hanem a visszatérő fájdalmak megelőzésében is.
A gyógyfürdő a tófürdő használatán kívül számos terápiás és egyéb szolgáltatást nyújt (pl. súlyfürdő, szénsavfürdő, iszappakolás, elektroterápia, vízsugármasszázs, gyógytorna, orvosi vizsgálat, pedikűr, szolárium).

Római katolikus templom (Jézus Szíve)

A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999. szeptemberében átadott modern katolikus templomon. Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte.
A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre).
32 regiszteres orgonája az aquincumi orgonakészítők munkáját dícséri.

Árpádkori templom - Egregy

Az egregyi templomot Hévíz gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi-hévízi dombhát keleti lejtőjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenéssel összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ''csürlős sisak'' fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.